Oldal kiválasztása
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

Szent Márton és a Márton-napi népszokások

Márton Kr. u. 316-ban vagy 317-ben született Pannónia provinciában, Savariában (ma Szombathely). Pogány szülei közül apja a római légió tisztje volt, aki Itáliában kapott földbirtokot, így a család oda költözött. Még csak 12 éves mikor már a keresztény vallás felé fordul, és kéri felvételét. Szülei rossz szemmel nézik vallásos törekvéseit, igyekeznek lebeszélni róla és az ő kérésükre katonai pályára lép.

Márton három évvel a milánói ediktum* elfogadása után született, mely nem csak az ő, hanem a keresztény egyház történetének is fontos lépése volt. A 313. február 3-án I. Constantinus (ur. 306-337) és Licinius császár (ur. 308-324) által kiadott milánói ediktum vetett véget a Római Birodalmon belül a keresztények üldözésének és szabad vallásgyakorlást engedélyezett. Ezáltal teret adott a térítésnek is és a keresztény vallás terjedésének.

*ediktum: hirdetmény, rendelet. Uralkodó vagy államfő által kibocsájtott rendelet, mely elsősorban vallási kérdéseket érint.

Már katonaévei alatt is megmutatkozik szerény és jótevő természete. Minden ruháját a szegényeknek adományozza és csak azt tartotta meg, ami rajta volt. Az egyik legismertebb személyéhez kötődő történet: Márton Amiens kapujához tartott lóháton, amikor a lova meghőkölt mert mozgást érzékelt a hóban. A fehér hótakaró alól egy koldus állt fel és segítséget kért Mártontól. Ugyan semmi nem volt nála, mégis szeretett volna segíteni, ezért levette széles köpenyét a válláról, kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldusnak adta. A történet szerint később Krisztus jelent meg Márton álmában, aki a koldusnak adott köpenyt viselte a jelenésben. 

Miután otthagyta a katonaságot megkeresztelkedett és az egyház szolgálatába állt. Hazatért Pannóniában, ahol térítő munkába fogott. A hagyomány szerint anyját a szombathelyi Domonkos templom előtt álló kút vizével keresztelte meg. Ennek a történetnek állít emléket Rumi Rajki István Szent Márton szobra, mely ma is megtekinthető Szombathelyen a Szent Márton templom előtti téren. További érdekesség, hogy a templom kis mellék kápolnája a legenda szerint Márton szülőháza fölé épült, a bejárat fölött latin szöveg jelzi, itt született Szent Márton.

A 4. században fellángoló ariánus* mozgalmak miatt elhagyta Pannóniát, egy ideig remeteségben élt, majd Galliában fogott hozzá térítő tevékenységéhez. Sokat utazott, térítette a pogányokat, megszervezte a hitközségeket. Egyházközségeket létesített, amelyek később vallási központokká váltak.

*ariánus mozgalmak: A korai kereszténység eretnek mozgalma. Tagadták a Szentháromság tanát, ebből következtetve Jézust nem tartották isteni jellegűnek.

Kitartó és elhivatott munkájának köszönhetően felkérték Tours püspökének. A hagyomány szerint szerénysége és alázatossága miatt ő ezt nem akarta elfogadni ezért a libák közé bújt el, akik viszont gágogásukkal elárulták hollétét. Így 371-ben Tours püspöke lett, de egészen haláláig végezte térítő munkáját.

Életét csodák kísérték: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördöktől megszállítottak megszabadítása, hogy csak pár dolgot említsünk.

Szent Márton Magyarországnak is védőszentje. A középkorban a tours-i püspök a királyi hatalom és királyság védőszentje. Szent István király a Koppány elleni harcokban kéri Márton segítségét, aki a győzelem után az Árpád-ház, majd a magyar királyok védelmezője is lett.

Márton-napi népszokások

Mielőtt a Márton-napi népszokásokat csak azzal a ténnyel kapcsolnánk össze, hogy Szent Márton egy libaólban bújt el, érdemes más tényezőket is figyelembe venni.

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt kezdete, a paraszti év vége, ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat. A cselédeket is ilyenkor fizették ki, akik a hagyomány szerint egy libát is kaptak ajándékba.

Vásárokat, bálokat tartottak és bőséges lakmározást rendeztek, hogy a következő évben is legyen mit fogyasztani. Mivel ekkora már le lehetett vágni a töltött libát és az újbor is iható volt, az újbor ünnepének is nevezik november 11-ét.

Időjárási megfigyelések is tartoznak ehhez a naphoz, ilyen volt például: márciusban olyan idő lesz, mint Márton-napon; kemény lesz a tél, ha Márton-napon havazik; enyhe lesz a tél, ha Márton-napon köd van.

Igen, mi is használunk sütiket. A honlap további használatához, kérlek, fogadd ezt el! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás